Közvélemény kutatás

Mezőladány – Tornyospálca - Újkenéz szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Készítette: Inno Invest Kft.

2009. december

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív és a kvantitatív kutatások közötti, a projekt által érintett településeken összesen 51 fő megkérdezése egy 10-15 perces interjú keretében. A három település esetében a véleményvezérek körében folytattunk közvélemény kutatást, hogy felmérjük a beruházás várható lakossági fogadtatását. A megkérdezett véleményvezérek között volt kereskedő, civil szervezet képviselője, korábbi önkormányzati képviselő, családsegítő, polgármesteri hivatal dolgozója és rendőr is. A véleményvezérek többségének személyére a települések polgármesterei, illetve polgármesteri hivatali dolgozók tettek javaslatot, a megkérdezettek listája ezen javaslatok alapján állt össze. Az első próba kérdőívezések tapasztalatai alapján az utca emberével zajlott megkérdezések rendkívül kevés információval szolgáltak, ezért döntöttünk egy kvalitatívhoz közeli, kisebb mintán alapuló, ám lényegesen informatívabb kutatás mellett.

A kutatásban érintett települések Mezőladány, Tornyospálca és Újkenéz, településenként 19, 17, illetve 15 interjút készítettünk.

Háttér információ

A beruházás által érintett települések szinte teljesen megegyező műszaki háttérrel és sajátosságokkal rendelkeznek, ezért tájékoztatási szempontból hasonló megközelítést igényelnek.

Mezőladány és Újkenéz települések a Ht. 5421/3/2003. számú hatósági határozattal kijelölt sérülékeny távlati vízbázis védőterületét érintik. Mezőladány felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. Tornyospálca felszín alatti víz szempontjából érzékeny, Újkenéz felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő település. A három település területeinek több, mint 10%-a a nitrát érzékeny területek közé tartozik.

Mezőladány, Tornyospálca és Újkenéz községek számára a Tiszamenti Vízművek Zrt. tiszabezdédi vízmű telepe szolgáltatja az ivóvizet. A három település lakó ingatlanjainak 85-95%-a kötött rá a közüzemi vízellátó rendszerre. A községek 1 lakosra jutó fajlagos vízhasználata a jelenlegi országos átlagnál kissé alacsonyabb, a 2007. évi számlázott vízfogyasztási adatok alapján 75-84l/fő/nap.

A három településen a vízellátás kiépítését nem követték a szennyvízelvezetés és tisztítás létesítményei. A belterületeken, az állandó lakosok által termelt éves szennyvízhozam az utóbbi öt év átlagában 115.520m³.

2007-ben a három községből összesen 1130m³ települési folyékony hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére került sor (beleértve a közintézményeket is). Ez azt jelenti, hogy az éves vízfogyasztás alapján számított éves szennyvízhozam (2007. évben 119.200m³/év) gyakorlatilag teljes mennyisége elszivárog a talajba. A lakosság korlátozott teherbíró képessége és az agglomeráción kívüli szennyvíztisztító telepek erősen behatárolt fogadóképessége arra készteti a lakosságot, hogy az ingatlanhoz tartozó saját szennyvíztárolókban „kiülepített” szennyvizet a kertjében szétlocsolja és csak a sűrűbb „iszapfázist” szállíttassa el. (A hivatalos TFH elszállítási adatok arra utalnak, hogy a sűrűbb anyag legális elszállítása és rendezett lerakása sem történik meg.) Ez a már jelenleg is alkalmazott megoldás tovább növeli a környezetszennyezést és súlyos közegészségügyi veszélyt is jelent.

A térségben az ingatlan árak nagyon alacsonyak, szinte lehetetlen értékesíteni, mivel nincs rájuk kereslet. Ezek a sajátosságok az előzetes interjúk alapján megkönnyítik a projekt lakossági elfogadását, mivel a beruházás az ingatlan értékét is növelni fogja.

Mindhárom település pályázott már korábban szennyvíztisztító telep és szennyvízhálózat kiépítésére, de projektjeik nem nyertek támogatást. A projekt mindhárom település esetében jelentős méretű mind összegszerűségét, mind a közvetlenül érintett lakosság számát tekintve.

A projekt közműberuházást céloz, így azok közé a fejlesztések közé tartozik, melyek közvetlen anyagi hozzájárulást igényelnek az érintett lakosság részéről mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés szakaszában. Ezek a költségek eddig a három település lakossága számra ismeretlenek voltak, ezért sok lakosnak ez komoly plusz kiadást jelent majd. A várható csatornadíjak a tengelyen történő szállítással összehasonlítva alacsonyak, míg a szabálytalan elhelyezés nulla költségéhez viszonyítva jelentősek. A szennyvízkezelés eddigi alacsony költségei sok esetben a szabálytalan szennyvíz elhelyezésből adódtak, ami hosszú távon a települési környezet és a felszíni, valamint felszín alatti vizek, ivóvízbázisok minőségét veszélyezteti. A lakossági hozzájárulás és a majdani szolgáltatási díj anyagi terhei mindhárom település esetében a projekt legjelentősebb kockázatai lehetnek.

A projekt egyik erőssége, hogy a leendő szolgáltató, a TRV Közüzemi Szolgáltató Kft jelentős tapasztalatokkal, magas szakmai színvonalon képes ellátni a szolgáltatási feladatokat.

A szennyvíz csatornázási beruházások sajátossága, hogy a kivitelezés szakaszában kényelmetlenséggel járnak az utak bontása, a földmunkák és az ingatlanok nehezebb megközelíthetősége miatt. A tájékoztatás egyik feladata, hogy enyhítse a zavaró hatásokat az időben adott információval, ekkor a lakosságot nem éri felkészületlenül a kényelmetlenség.

Az érintett településekből kettő rendelkezik helyi települési újsággal. Az Új hang – Újkenéz magánkézben van, viszont a Pálcai Napló önkormányzati kiadású. Mezőladányban nem működik helyi újság. A kommunikáció során ezek a települési újságok fontos csatornái lesznek a projektről szóló részletes tájékoztatásnak.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kutatás eredményét, az összegzésben külön tárgyalva a három település sajátságainak megfelelő eredményeket.

Az EU által támogatott projektek

A három település valamennyi megkérdezettje (100%) hallott már a szennyvízkezeléssel kapcsolatos eu-s projektekről. Az is köztudomásúnak számított a megkérdezettek körében, hogy ezek a projektek most Magyarországon is kiemeltnek számítanak és egyre több település csatlakozik a környezetbarát módszerekhez.

A települési szennyvízzel kapcsolatban egy lényeges problémát fogalmaztak meg, mégpedig a szikkasztó gödrök tartalmának kilocsolását. A kilocsolás elsősorban a bűzhatás miatt zavaró.

A szennyvízzel kapcsolatos problémák említésének magas aránya valószínűleg részben arra vezethető vissza, hogy az interjú elkezdése előtt legtöbb esetben meg kellett említsük a beruházást, melynek keretében a kérdezés zajlik. Ezt a legtöbb válaszadó tudni szerette volna. Ezután a szennyvíz ügye természetesen könnyebben jött elő már spontán említésként is. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a szennyvíz-kérdés valóban az egyik legkomolyabb probléma valamennyi településen.

Tudja-e mi a projekt tartalma és milyen forrásokból valósul meg?

Az erre a kérdésre adott válaszok nagymértékben szórtak, és nem is tűnnek túlságosan fontosnak a beruházás elfogadtatása szempontjából.

Háztartásában fontosnak tartják-e a szennyvíz probléma kezelését?

Mivel egyik érintett településen sincs szennyvízcsatorna, így a válaszadók 90%-a örülne, ha kialakításra kerülne a rendszer.  Tapasztalataink szerint azokban a háztartásokban merül fel rendszeresen ez a kérdés, amelyek kénytelenek gyakran szippantást végeztetni, például a magas talajvízszint miatt. A válaszolók 75%-a szerint azért fontos a csatornázás, hogy a település fejlődjön, és a szennyvíz ne a talajvízbe kerüljön, csak 10%-uk nyilatkozta azt, hogy nem tartja fontosnak a beruházást. Ettől – szerintük – vannak égetőbb kérdések is a településeken.

Szeretné-e, hogy az ön ingatlanja is csatornázott legyen?

A kérdésre egyetlenegy nemleges válasz sem érkezet. Viszont minden esetben megjegyezték, hogy tartanak a magas csatornadíjtól. Egyébként a válaszadók pozitívan álltak hozzá a beruházáshoz. Általánosan mindhárom település esetében elmondható, hogy a lakosság várja a csatornázást, ám fenntartásai vannak amiatt, hogy egyenlőre nem ismerik a költségeket.

Ez jó indulás a tervezett magas rákötési arányok tekintetében, bár fontos tisztában lenni azzal, hogy a válaszadók többsége véleményvezér, nagyrészt közepes jövedelemviszonyokkal és iskolázottsággal. A minta tehát torzíthat, ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy az átlag polgárok témával kapcsolatos csekély ismeretei miatt a teljes lakosság ilyen jellegű kikérdezése egyenlőre túl korai. Mindenesetre számíthatunk arra, hogy a véleményvezérek kellő arányban támogatják majd a projektet a közbeszédben kifejtett hatásuk által.

Mit gondol a szennyvízkezelés jelenlegi módjairól?

A megkérdezettek 35%-a szerint a szennyvíz kezelés jelenlegi módja zavaró, különös tekintettel a kilocsolásra. Kétharmaduk említette azt, hogy környezetszennyező a jelenlegi gyakorlat, mert beszivárog a talajba és szennyezi az ivóvizet, tehát megállapíthatjuk, hogy ezzel az emberek többsége tisztában van. A költségek tekintetében Tornyospálcán 40%, míg Mezőladányban és Újkenézen csak 15-18% nyilatkozott úgy, hogy drága a szennyvízkezelés. Ez a különbség jól tükrözi azt, hogy a települések lakossági megoszlása is jelentős, pl. Tornyospálcán kétszer annyian laknak, mint a másik két településen. A szennyvízzel kapcsolatosan csak kevesen (alig 30%) tudták megmondani, hogy a jelenlegi módszer esetében pontosan mi történik a hivatalosan szippantott szennyvízzel.

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos költségek – szippantás, várható csatornadíj, várható talajterhelési díj

Ahogyan fentebb említettük, a megkérdezettek valamennyien ismerik a szippantás költségeit. Viszont voltak olyan megszólalók, akik szerint ez a havi egy-két szippantás még mindig olcsóbb lesz, mint csatornadíjat és a beruházással együtt járó költségeket kifizetni. A talajterhelési díjakkal kapcsolatban láthatóan tippek hangzottak el a válaszadók részéről.

A várható csatornadíjakról a tájékozottabbak annyit tudtak, hogy a fogyasztott vízmennyiséghez kötött lesz a megállapított szennyvíz mennyiség. Főleg Tornyospálca esetében kifogásolták sokan ezt a megoldást, mondván, hogy a kert és az állattartás vízigénye növeli az olyan vízmennyiséget, amely értelemszerűen nem jelenik meg szennyvízként. Itt többen is megjegyezték a kisvárdai székhelyű Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Társulás által hektár után beszedett, szerintük jogtalan, un. csatornázási díjat.

Hogyan érinti majd a háztartásokat anyagi szempontból a korszerű szennyvízkezelés?

A háztartásokra jutó teher megítélésében a válaszadók többsége borúlátóbb volt, 2/3-uk vélte úgy, hogy a háztartásokra eső terhek jelentősen növekedni fognak. Aki jelenleg rendszeresen szippant és alkalmanként 8000 Ft-ot fizet, annak valóban könnyebbséget jelent majd a csatornadíj. Aki ugyanakkor elszivárogtat, illetve kilocsol, annak jelenleg nem kerül pénzbe a szennyvíztől való megszabadulás. Ezen háztartások számára a majdani szolgáltatás jelentős plusz terhet jelent majd, ennek sok válaszadó hangot is adott. A beruházásnak tehát kétségtelenül komoly veszélye, hogy sokan nem lesznek majd képesek/hajlandóak megfizetni a szolgáltatás díját. Ennek a problémának a kezelésére minél hamarabb érdemes megoldási javaslatokat kidolgozni társulási szinten.

Hogyan érinti majd a településeket a beruházás megvalósítása?

A környezeti állapot javulását mindhárom településen közel 90%-ban említették a válaszadók. Az ingatlanok értékének emelkedését egyik településen sem tartották jelentős hatásnak, mivel szerintük, amíg nincsenek betelepülő új munkaadók, cégek, addig a fiatalok is a közeli nagyvárosokba kötöznek. A szennyvízberuházás munkahelyteremtő hatását mindhárom településen viszonylag magas létszámban (89%-82%-85%) említették. A turizmus fokozódása csak rákérdezés után jutott a megkérdezettek eszébe, és szinte egyáltalán nem tartották meghatározónak.

Tudja-e, hogy az Ön településén elkezdődött a szennyvíz beruházás előkészítése? Milyen forrásból szerzett tudomást róla?

Mezőladány településen egy kivételével minden válaszadó tudott a beruházás előkészítéséről, míg Újkenéz és Tornyospálca településeken csak a válaszadók 3/4-e. Elmondható, hogy mindhárom településen a szájhagyomány útján terjedő információkra támaszkodhatnak az emberek, mert hivatalos tájékoztatás nincs. Mezőladányban nem működik települési honlap, és nincs helyi újság sem. Tornyospálcán van weboldal és a polgármester szerkeszti a helyi újságot (Pálcai Napló) is, amely évente csak kétszer, alkalmanként jelenik meg. Újkenéznek van honlapja, viszont a települési újság (Új Hang – Újkenéz) magánkézben van, negyedévente, vagy inkább még ritkábban jelenik meg. Emellett itt működik két blog (www.ujkenez.blog.hu és www.liviablogja.blogspot.com) is, ahol a megkérdezettek szerint sokan megfordulnak, és helyi témákban értekeznek egymással. A közbeszéd tematizálásában a települési véleményvezéreknek fontos szerepe lehet, hiszen ők afféle információs csomópontok, olyan személyek, akik sok más lakossal tartanak rendszeres kapcsolatot és folytatnak beszélgetéseket. A véleményvezérek megfelelő informálása ezért kiemelt figyelmet érdemel.

Kit tart hiteles információforrásnak a projekttel kapcsolatban?

A három település között nem voltak nagy eltérések ebben a kérdésben. Tornyospálca lakosságának nagyobb része a polgármestertől vár tájékoztatást, szinte minden válaszadó megnevezte (93%), Mezőladány és Újkenéz esetében a leghitelesebb forrásnak a Kelet Magyarország bizonyult. A három településen megkérdezettek fele említette a lakossági fórumokat, mivel a lakosok közvetlenebb kapcsolatban vannak a település vezetőjével, és a tájékoztatásnak sokkal jellemzőbb módja a lakossági fórum, falugyűlés. A helyi civil szervezeteket a válaszadók nem tartják számon, mint információforrást, ami egy közmű beruházás esetében érthető. A civil szervezetek valószínűleg olyan esetekben kapnak szerepet és figyelmet, amikor érdekellentétek alakulnak ki és érdekképviseletre van szükség, de bízunk abban, hogy e beruházás esetén ilyen fordulatra nem kell számítanunk.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

A három település esetében a véleményvezérek körében folytattunk közvélemény kutatást, hogy felmérjük a beruházás várható lakossági fogadtatását. A megkérdezett véleményvezérek között volt kereskedő, civil szervezet képviselője, korábbi önkormányzati képviselő, családsegítő, polgármesteri hivatal dolgozója, rendőr. A felmérésbe a három településről összesen 51 főt vontunk be, telefonos megkérdezéssel. A véleményvezérek többségének személyére a települések polgármesterei, illetve polgármesteri hivatali dolgozók tettek javaslatot, a megkérdezettek listája ezen javaslatok alapján állt össze, kiegészítve kereskedőkkel. Az interjúk tapasztalatait fent részleteztük, itt a legfontosabb megállapításokat emeljük ki:

Mezőladány

• A megkérdezettek jelentős része eddig nem is foglalkozott azzal, hogy a szennyvíz milyen mértékben károsítja a környezetüket.
• A lakosság kisebb hányada, a megkérdezettek alig 30%-a rendelkezik pontos ismeretekkel a beruházás kapcsán.
• A várható költségek még nem ismertek, ezért tapasztalható egy óvatosság a nyilatkozók részéről, tudni szeretnék, mekkora költséget jelent majd a rendszerhez való csatlakozás.
• A beruházásról főleg a megyei lapból, a Kelet-Magyarországból, vagy az önkormányzat által szervezett lakossági fórumokon szeretnének tájékozódni a lakosok.
• A beruházással szemben a válaszadók szerint jelentős ellenállás nem várható, kivétel a pénzügyi oldal.

Tornyospálca

• A település lakosságának 60-80%-a várja a beruházást.
• A szennyvíz beruházás ügye komoly problémaként jelentkezik, mivel a településen jelentős azon felhasználók száma, akik a vizet mezőgazdasági tevékenységeik során hasznosítják (öntözés, itatás). A megkérdezettek nem értenek egyet azzal, hogy a bejövő víz után fizessék a szennyvízdíjat.
• A lakosság jelentős része megélhetési gondokkal küzd, az ő fizetőképességük kérdéses akár a lakossági önrész, akár a szolgáltatási díjak fizetésének tekintetében.
• A szennyvíz kezelés jelenlegi módjai, különösen az illegális kilocsolás zavaró tényező sokak számára.
• A válaszadóknak jelentős részének arról van elképzelése, hogy a csatornadíjak magasabbak lesznek a jelenlegi megoldásnál.
• További finanszírozási nehézségeket okozhat majd a válaszadók szerint az, hogy a Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Társulás, melynek központja Kisvárda, szerintük jogtalanul a mezőgazdasági területekre ha-ként csatornadíjat fizetett. Így kétféle csatornadíjat a lakosság nem fog megfizetni.
• Az ingatlanok értéknövekedése Tornyospálca esetében kevéssé alkalmazható érv, mivel nincs valódi piaca az ingatlanoknak.
• Több válaszadó bízik abban, hogy a szennyvízcsatornázást követően vállalkozások telepednek majd le Tornyospálcán.
• A lakosság jelentős része a Kelet-Magyarországot, mint megyei lapot megbízhatónak és hitelesnek tartja, javarészt ebből szeretne információhoz jutni.

Újkenéz

• A megkérdezettek jelentős részét pozitív irányba befolyásolja az a tény, hogy a település több településsel együtt pályázik a szennyvízberuházás megvalósítására.
• A lakosság elenyésző része, alig 20% rendelkezik pontos adatokkal a beruházás kapcsán.
• Más kistelepülések által adott információkból a megkérdezettek már számolnak várható magas csatornadíjakkal.
• A beruházással szemben a válaszadók szerint jelentős ellenállás főleg a pénzügyi oldalról, a bekerülési költségek terén várható.
• A beruházásról információt a helyi újságból, a Kelet-Magyarország megyei lapból, illetve lakossági fórumokon szeretnének kapni a válaszadók. Sok megkérdezett járatos az internet világában, ezért számítani lehet az internetes fórumokon való megjelenésre is.